![[Valid Atom 1.0]](valid-atom.png "Validate my Atom 1.0 feed")
A "vámpírizmus" a történelemben és a pszichológiában arra utal, amikor valaki emberi vagy állati vért iszik; rendszerint a nyakon keresztül, ahol a legkönnyebb a hozzáférés a fő artériákhoz. Bizonyos helyeken az emberek hitték, hogy természetfeletti hatalomra tehet szert, aki más vérét megissza. Ebben az értelemben a vámpírizmus egy ritkábban előforduló formája a kannibalizmusnak.
A zoológiában a vámpírizmus a piócákra, szúnyogokra, fagyöngyre, vámpír denevérekre és egyéb organizmusokra utal, amik más élőlények testnedvein élő élősködők.
A vámpírok eredete
A vámpírokat, vagy szerbül upirokat, illetve románul moroikat, strigoikat, könnyű felismerni, ha ismerjük a módját. Ez a módszer, a boszorkányüldözések idejében, igencsak ismert volt Európa- szerte: éjjel, a temetőkben, fekete lovat vezettek körbe a sírokon keresztül, s ha a ló megtorpant valamelyik sír előtt, s nem akart átugrani, akkor ott volt a kárhozott lélek. Másik jele a gonosznak, ha a sír teteje besüllyedt, mivel a vámpír elhagyta azt. Esetleg onnan is felismerhetőek a vérszopók, ha a halott (vámpír) teste ép maradt, s hajuk, körmük megújult. Ezt persze csak akkor tudták megnézni, ha kiásták a holttestet.
Ha már feltudjuk ismerni a vampyrokat , akkor azt sem árt tudnunk, hogy mikor tartsunk tőlük, illetőleg mikor jelennek meg.: legtöbbször éjjel, éjfélkor, egészen hajnalig.
Ez a félig sátáni lény házról-házral jár, felkeresi még élő családtagjait, rokonait, s leginkább ellenségeit, és úgy beszél velük, mintha még mindig az élők sorában lenne. Főleg a szűz, érintetlen lányokat kedveli, és ragadja el, hogy a sírjánál később elfogyaszthassa őket, de az ablakon keresztül is képes kiszívni az emberek lelkét és vérét.
Ezek után, leginkább, már csak az járhat a fejünkben, hogy hogyan szabaduljunk meg ezektől a kegyetlen élőlényektől. Ez már egy kicsit bonyolultabb, de kivitelezhető, csak kell hozzá sok fokhagyma (a levesekbe, ételekbe, ablakokra, ajtókra, zsebbe, és még ahová szinte lehet), és a legfőbb a tölgyfakaró, de ha ez nincs kéznél, akkor egy nyárs is megteszi. A mai Románia területén, anno, találhatóak voltak olyan települések, ahol nem elégedtek meg egyetlen karóval, hanem rögtön hármat is a sírba szúrtak. A fej, a gyomor, és a szív tájékába. Ez a módszer még eléggé humánus ahhoz képest, hogy voltak olyan falvak, ahol az ördögnek vélt halottat kiásták a sírhalomból, s fejét levágták, szívét pedig borban megfőzték, esetenként sarlóval feldarabolták.
Most már egy újabb gondolat is a fejünkbe férkőzhet: De ha így cselekszünk, akkor nem vagyunk jobbak magánál az Ördögnél, mivel ugyan úgy teszünk, mint Ő. Sőt! Magánál Drakulánál sem vagyunk jobbak, aki a „vámpírok ősatyja” volt. Vagy talán a miénk, sírkiásó, szívet főző, karót döfködő embereknek?
Azért ez enyhe túlzás. Mármint ami minket illet, ugyanis Drakula, vagyis Vlad Ţepeş még ennél is sokkal kegyetlenebb volt. Már a neve is erről tanúskodik: Vlad Ţepeş, vagyis Karós, vagy Karóbahúzó Vlad.
A Drakula (1897) Bram Stoker ír szerző regénye, aki a világ leghíresebb vámpírszereplőjét hozta létre.
A Drakulát több irodalmi műfajba sorolták már, például a horrorregény, gótikus regény vagy invasion literature típusaiba. Szerkezetét tekintve levélregény (epistolary novel), azaz a történetet naplóbejegyzések és levelek formájában mondja el. Az irodalomkritikusok több témát vizsgáltak már a regényben, mint a nők szerepe a Viktória-korabeli kultúrában, a szexualitás, a bevándorlás vagy a népi hagyomány. Bár nem Stoker találta ki magát a vámpírt, a regény nagy hatással volt a vámpírok népszerűségének növekedésére és a színházi és filmváltozatok tucatjait inspirálta a 20. században. Sokan vitatják ugyan, de egy elképzelés szerint Stokert többek között egy Magyarországról emigrált férfival, Vámbéry Árminnal folytatott beszélgetések - aki barátja is volt a szerzőnek - ihlették a könyv megírására. Sokan úgy gondolják, hogy a "vempaire" kifejezés is Vámbéry vezetéknevéből ered.[forrás?]
Drakula a valóságban
Magyarország több királya Havasalföld fejedelmi családjának Dél-Erdélyben tetemes birtokokat adományozott, hogy szükség esetén ott menedéket leljenek. Zsigmond, Magyarország királya és a Német-Római Birodalom császára 1431-ben II. Vladot a Havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte.
Ekkor egyúttal a Sárkány rend lovagjává is avatta, így „Dracul” mellékneve a rendszeresen viselt jelvényre utalhatott.[1] Más feltételezések szerint II. Vlad kegyetlen ember lehetett, mert oláh alattvalói a Drakul gúnynevet adták neki – ennek jelentése pedig „sárkány” mellet „ördög”.
A törökök elleni számos csatában győztes Hunyadi János, Magyarország kormányzója röviddel 1456-ban bekövetkezett halála előtt Havasalföld vajdai székébe segítette Dracul Vlad fiát, a későbbi III. Vladot. Ez az ember vált ismertté, mint „Karóbahúzó Vlad”, s végül, mint „Drakula gróf”. Kegyetlenségben bizonyára vetekedett Néróval és Rettenetes Ivánnal, és atyjához hasonlóan – török segítséggel vagy a nélkül – azon zavaros időkben vadul be-betört Erdélybe. 1462-ben II. Mohamed török szultán hatalmas sereggel kelt hadra, hogy Karóbahúzó Vladot elpusztítsa. Vlad a jól megerősített dél-erdélyi Brassóba menekült, éppen oda, ahol maga is, atyja is leírhatatlan kegyetlenségeket követett el. Mivel Magyarország nagy reneszánsz királya Hunyadi Mátyás Karóbahúzó Vlad részéről új cselszövést gyanított, elfogatta, és Budavárban bebörtönözte. A trónját vesztett Drakula ott raboskodott 12 évig. 1476-ban kiszabadult és visszakerült havasalföldi trónjára, de három hónap múlva a saját alattvalói megölték. (Forrás: Wikipédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése